Az Innováció az nem csak úgy jön a cégben, mert azt gondolhatnánk, hogy az innováció majdnem olyan, mint az alaptevékenység. Körültekintő tervezéssel lehet létrehozni a cég innovációs képességeit, folyamatait, amelyek tényleg sok profitot termelnek.

Innováció fogalmi meghatározásai

Üzleti innováció fogalma: Az adott iparágban eddig nem alkalmazott, újszerű ötletek üzleti megvalósítása.

Az innováció egy folyamat, amit illik menedzselni

Innováció-menedzsment  fogalma
Ma már szinte közhely, hogy az a cég, amelyik nem innovál, az előbb-utóbb tönkremegy. A legtöbb cégvezető az innovációt nagyon fontosnak tartja a cég jövője szempontjából, de valójában csak a szokásos ügymenettel foglalkoznak. Nem lehet egy céget egyik pillanatról a másikra innovatívvá tenni. Az ad-hoc innováció nagyságrendekkel kevésbé hatékony, mint a jól felépített innovációs stratégia mentén, tervszerűen végrehajtott (menedzselt) fejlesztések. Az ad-hoc innováció nagyon kockázatos. A jó innováció-menedzsment gyakorlat képes jelentősen csökkenteni a fejlesztések kockázatát. Az innováció folyamata élesen különbözik a szokásos ügymenettől, ezért ezt külön kell kezelni, egy külön rendszerben. Az innováció-menedzsment olyan menedzsment eszközök összessége, amelyek felölelik az innovációs lánc minden lépését és azok mérésének, irányíthatóságának lehetőségeit.A hatékony innovációhoz szükséges egy cégre szabott keretrendszer felépítése, ami lépésről-lépésre képes mérni-irányítani az innováció folyamatát.

Az innovációk újdonságtartalom szerint csoportosítás

Járulékos innováció

A járulékos innováció vagy továbbfejlesztés során a már meglévő termékek, szolgáltatások, termelési folyamatok, üzleti modellek, marketing eszközök, stb. jobbítása folyik. A továbbfejlesztés irányát a már meglévő termékről kapott információk és az új ötletek, új piaci-, tudományos-, jogi-, stb. információk szabják meg. (pl. egy bevezetett termék esetében rájönnek arra, hogy valamilyen javítással egy jobb minőségű, vagy valamilyen új tulajdonsággal rendelkező, esetleg olcsóbban előállítható terméket tudnak produkálni.)

Radikális innováció

Radikális innovációról akkor beszélünk, amikor egy az iparágban addig sosem látott új terméket, eljárást vagy szolgáltatást vezetünk be. Manapság a legtöbbször a technológiai újdonságok az alapjai a radikális innovációknak. Pl. tranzisztor használata az elektroncsövek helyett, érintőképernyők a mobil telefonokban, de a Ford T modell gyártásánál alkalmazott futószalag is jól ismert radikális folyamat-innováció volt.

Diszruptív innováció

A Disrupt angol szó annyit tesz: szétzúz, széttör, szétrepeszt. A diszruptív innovációkon azokat az újdonságokat értjük, amelyek az adott iparágban, az adott piacon nagyon újak és viszonylag rövid idő alatt jelentősen felforgatják a piacot. Legtöbbször kis cégek jelennek meg olyan üzleti modellel, vagy termékkel, szolgáltatással, ami gyorsan lekörözi, vagy tönkre is teszi az addigi piaci szereplőket.

Az innovációk fejlesztési cél szerinti csoportosítása

Az innováció bevont partnerek szerinti csoportosítás

  • A régi iskola

    Réges-régen volt a zseniális, egyszemélyi feltaláló, aki saját idejét és pénzét ölte a találmányába. A szerencsések meg tudtak nyerni maguknak mecénásokat, akik finanszírozták tevékenységüket. Később a cégek alkalmazottai végezték a fejlesztéseket a szokásos munkájuk mellett. A nagyobb cégek már megengedhették maguknak, hogy a fejlesztési feladatok elvégzésére és irányítására külön erre a célra fizetett munkatársak álljanak rendelkezésre (klasszikus vállalati innováció (házon belül)). Még később rájöttek, hogy érdemes kutatásokat is finanszírozni, még akkor is, ha a kutatások 99%–ból nem lesz üzletileg hasznosuló eredmény, de az 1%-nyi új tudás piacra vitele annyi profitot hoz, ami bőven fedezi a kutatási költségeket (nagyvállalati kutatás-fejlesztés). Ma már a kutatás-fejlesztés olyan sok pénzt és erőforrást igényel, hogy a legtöbb vállalat nem engedheti meg magának saját K+F részleg fenntartását. Sőt a nagy multinacionális cégeknek is igencsak fáj a kutatás-fejlesztésre elköltött sok-sok pénz. Ezért elkezdték megújítani a fejlesztési folyamataikat. Így jöttek létre az új innovációs formák, ahol a terhek megoszlanak, de az eredményekből megfelelően profitálnak az egyes szereplők.

  • Együttműködő innováció (Collaborative innovation)

    Ez az innovációs módszer a crowdsourcing egyik fajtája, ahol a fejlesztési cél érdekében a fejlesztést koordináló cég létrehoz egy fejlesztői csapatot úgy, hogy több más cég munkatársait bevonja a fejlesztésbe. Fontos, hogy a fejlesztési ötlet/cél ebben az esetben a koordináló cégtől származik. Ebben az esetben a fejlesztés eredményét mindegyik szereplő cég hasznosíthatja. A résztvevők kiválasztása lehet nyílt felhívás (open collaborative innováció) vagy zárt, amikor a koordináló cég maga hívja meg a többi résztvevőt (legtöbbször a stratégiai partnerek köréből). Minél több a résztvevő, annál jobban megoszlanak a terhek, de annál nehezebb a fejlesztés koordinálása. Legtöbbször on-line platformok segítségével oldják meg a bonyolult menedzsment feladatokat.

  • Nyílt innováció (Open innnovation)

    A nyílt innováció során a fejlesztési cél kerül meghatározásra (a megoldásért járó javadalmazást is előre megadják). A fejlesztési célt legtöbbször on-line felületeken (közvetítők segítségével) eljuttatják nagyon sok potenciális fejlesztőhöz, akik vagy elkezdenek dolgozni a probléma megoldásán saját erőforrásaik felhasználásával, reménykedve abban, hogy ők lesznek az elsők, akik megoldják a problémát, vagy már van a problémára megoldásuk. A fejlesztési célt meghatározó cég sok megoldási javaslatot kap szerte a világból, amiből kiválasztja a neki megfelelő megoldás(oka)t és kifizeti a megígért javadalmazás(oka)t. Ilyenkor a megoldásra vonatkozó szellemi tulajdon jogok teljes mértékben átszállnak a fejlesztési célt meghatározó cégre.
    A nyílt innováció előnye, hogy a fejlesztési problémán a “fél világ” legtehetségesebb koponyái dolgoznak a saját költségükön. A célt meghatározó cégnek csak a nyertest kell kifizetni. Így egy cégnek nem kell fenntartani kutatás-fejlesztési részleget, ahol csak néhány tehetséget tud folyamatos bérfizetéssel megtartani, még akkor is, ha sikertelenek a fejlesztéseik, hanem csak a sikerért fizet egy előre meghatározott összeget.

  • Crowdsourcing

    Szó szerint tömeges kiszervezésnek lehetne fordítani, de ez nem túl szép fordítás. Arról van szó, hogy egy vállalat a házon belül ellátott feladatokat (jelen esetben az innováció teendőit) kiadja sok külső szereplőnek, akik egyedileg vagy együttműködve megoldják a kapott feladatot és az eredményeket visszaadják a cégnek. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a cég vezetősége nagyszámú, külső, tehetséges szaktudást vonjon be csak az adott feladat ellátására, amit egyébként a saját embereivel kellene megoldania. A megoldandó feladatot meghirdethetik nyilvános on-line felületeken, vagy szűkebb körben (csak a cég partnerei, vevői, stb). Ezzel a megoldással költséghatékonyabban tudnak hozzáférni a legjobb tehetségekhez növelve ezzel a lehető legjobb ötletek, megoldások számát. Ehhez a módszerhez kapcsolódnak hasonló elven működő megoldások: crowdfunding, crowdtesting, crowdvoting.

  • Crowdfunding

    A crowdfunding („tömeges finanszírozás”) módszerrel egy adott feladat (pl.: kutatás-fejlesztési feladat) finanszírozását megoszthatjuk sok szereplő közt, így minden szereplő csak kis pénzösszeggel járul hozzá a projekthez, de a finanszírozók nagy száma miatt jelentős összeget érhet el a projekt rendelkezésére álló forrás. Platformok: Kickstarter, Indiegogo, RocketHub, RockThePost.

Kíváncsi rá, hogy cége milyen innovációs potenciállal, képességekkel rendelkezik?

Mi van meg a cégében ahhoz, hogy sikeres innovációkat vigyen piacra?

Felmérjük és értékeljük cége innováció képességeit.

A felmérésről részletes információk itt találhatók.

Az innováció új fogalmai, módszerei

  • Vevői igényeken alapuló innováció fogalma (Customer driven innovation)

    A “customer driven” (vásárló által irányított) innováció relatíve új fogalom. Ellentétben a régebben alkalmazott piacvezérelt innovációval (felülről-lefelé vezérelt), itt közvetlenül bevonásra kerül a vásárlók egy csoportja a fejlesztésekbe (lentről-felfelé vezérelt). A “régi” piacvezérelt innováció esetén a piacot és a vevőket ismerő szakemberek (marketingesek, értékesítők, technológia szakértők, stb.) felméréseket készítettek és azok alapján eldöntötték, hogy nagy valószínűséggel mi kell majd a vevőknek. Az új módszer erősen épít az on-line rendszerekre, így közvetlenül be tudja vonni a vevők egy jól meghatározott csoportját a fejlesztés meghatározott fázisaiba (pl. ötletelés, tesztelés, stb). Legtöbbször az úgynevezett „superuser”-ek kerülnek bevonásra, akik a leglojálisabbak, először megveszik a cég új termékeit, legtöbbet vásárolnak, stb. a módszer során nemcsak a kiválasztásnál, hanem az egész folyamat során kiemelten fontos a vevői adatok és vevői visszajelzések elemzéséből levont követeztetésekre való támaszkodás. Az új módszernél nagyon fontos a vevőkkel való kommunikáció erősítése, folyamatossá tétele, amiben az on-line eszközök nélkülözhetetlenek. Ez a módszer elsősorban a járulékos innováció során alkalmazható nagy sikerrel.

  • Dizájn gondolkodás (Design thinking)

    A dizájn gondolkodás nevű módszertant nem csak a kreatív iparban lehet használni. A kreatív iparban alkalmazott megközelítésmód adja a dizájn gondolkodás módszerének alapját. Ez egy emberközpontú, iteratív módszer, ami a vevő igényeit, kívánalmait, problémáit tárja fel és állítja a problémamegoldás középpontjába. A középpontban az áll, hogy a terméket, szolgáltatást, üzleti modellt fejlesztő csapat a lehető legjobban meg akarja ismerni és érteni azokat az embereket, akiknek a fejlesztés (innováció) készül. A Dizájn gondolkodás már a kérdésfelvetésben, kérdezéstechnikában nagyon erős. A felhasználó ismert vagy rejtet, akár még a felhasználó által sem megfogalmazott, valós problémáit, igényeit tudja hatékonyan, emberközpontúan feltárni a dizájn gondolkodáson alapuló innovációs módszer.

    A módszer lépései:

    1. A kérdés megfogalmazása
      • A folyamatban résztvevőket kreatív gondolkodásra inspiráló kérdés(kör) megfogalmazása.
    2. Inspiráció
      • Inspiráló kérdésekkel kideríteni, hogy a “vevő” mit is akar, mire vágyik, mire van szüksége.
    3. Ötletelés
      • Új, kreatív ötletek generálása.
    4. Első prototípus létrehozása
      • Egy olyan prototípus megalkotása, amin továbbfejleszthető az ötlet.
    5. Tesztelés
      • További, iteratív tesztelés, újragondolás a visszajelzések alapján.
    6. Újabb kérdések megfogalmazása
      • A tesztek és a visszajelzések alapján, a vevő jobb megismerésével, új ötletek új igények megfogalmazása.
  • AGILIS Innováció fogalma (AGILE Innovation)

    Mostanság már minden AGILIS. Az AGILIS innovációs módszer lényege és módszertana az AGILIS szoftverfejlesztési módszertanon alapul, azt adaptálta az AGILIS innováció módszertana is.Az AGILIS módszertan szerint a munkát tervezetten rövid szakaszokra osztja (“sprint-ek”), a feladatok haladását, teljesülését, akadályait folyamatosan felülvizsgálják a kitűzött célok és tervszerű előrehaladás függvényében.

    Előnyei:

    • gyors az egész folyamat;
    • egyszerű döntéshozatal;
    • a nem működő megoldásokat gyorsan “ki lehet végezni”;
    • hatékonnyá és olcsóvá teszi a fejlesztést;
    • biztosítja a piaci, vevői gyors változások hatékony követését;
    • a gyorsan vagy hirtelen változó vevői igényeknek megfelelően gyorsan, lehet új fejlesztéseket költséghatékonyan elvégezni.

    Hátránya, hogy önmagában nem vezethető be. Ugyanis csak olyan munkatársak tudják jól alkalmazni, akik ismerik, értik az AGILIS metodikát. Nem lehet egy gombnyomásra beindítani az AGILIS folyamatokat. A cég kultúráját is változtatni kell AGILIS irányba. Nem kell mindennek AGILIS-nek lennie, de az innovációhoz kapcsolódó folyamatoknak, munkatársaknak igen. Az AGILITÁS lépésről-lépésre alakítható ki a cégben. Ehhez hosszú távon kell stratégiailag jól megtervezni az AGILITÁS előnyeit és befektetési igényét.

    Egy részletes elemzés található a bővebben gombra kattintva (angolul).

    Bővebben…

  • LEAN Innováció fogalma (LEAN Innovation)

    A LEAN innováció módszere a LEAN gondolkodásmódból ered. Alapvetően arra törekszik a módszer, hogy a lehető legoptimálisabb erőforrás felhasználással hozza létre az új terméket, szolgáltatást, folyamatot, stb. és eltávolítson az innovációs folyamatból minden olyan tényezőt, ami ténylegesen nem szükséges és nem teremt hozzáadott értéket. Az innovációs folyamatot az alapvető LEAN alapelvek mentén építik fel:

    1. Az „érték” meghatározása a vevő szempontjából.
    2. Az értéklánc azonosítása.
    3. A folyamatos érték áramlás biztosítása.
    4. A folyamatot csak a vevői igény esetén működtetni.
    5. Folyamatosan keresni a tökéletesítés lehetőségét.

Összefoglalás

A cikk írásának időpontjában az AGILIS innováció és a Dizájn thinking a sláger.
A legeredményesebb azt a módszert alkalmazni, amelyiket a cég munkatársai szívesen, könnyen tanulnak meg és alkalmaznak.
Rendkívül lényeges és nem szem elől tévesztendő, hogy az alkalmazni kívánt módszert meg kell tanulnia az innovációs folyamatokban résztvevő munkatársaknak és egy szakértővel gyakorolniuk kell, hogy pontosan értsék és tudják, hogy mit, miért és miért pont úgy kell csinálni, melyik lépésnek mi az értelme, oka. Ha nem mélyülnek el ilyen szinten a munkatársak a módszer ismeretében, akkor az csak egy kínos “bohóckodás” lesz, amit nyűgnek fognak érezni. Így nem lesz a profitábilis innovációk forrása.

Kíváncsi rá, hogy cége milyen innovációs potenciállal, képességekkel rendelkezik?

Mi kell még ahhoz, hogy a piacon sikeres, nagy profitot termelő innovációkat fejlesszen?

Felmérjük és értékeljük cége innováció képességeit.

A felmérésről részletes információk itt találhatók.